Dori

Adrika ma pár hétre visszamenőleg elolvasta a blogomat. Pótolta a restanciát. Hát sok újat nem találhatott benne. Aszongya, leírva ugyanolyan csapongóak a gondolataim, mint élőszóban.
Talán holnap befejezem a báli gondolataimat. Ha félkészen tenném fel, napokig nem fejezném be.
Ma szedtem össze a székszoknyákat a Doriban. A pincérek a színpadra dobálták az organzákat, ott számoltam össze. Ahogy közben hajolgattam, hallottam, ahogyan recseg-ropog, nyikorog a térdem. Szokott ilyet csinálni, de a nagyterem síri csendjében szörnyű volt hallgatni. Tudom, hogy jár le a szav. időm, de nem akarok még Éva nénihez kezelésre járni! Nem akarok porcerősítőket szedni! Hát nem is kell, mert csak a hajópadló nyikorog.
Híradó: nem emelnék Pesten a fizetést valamelyik állami cégnél /nem tudom, hol, későn kapcsoltam át/,és az alkalmazottak morcoskodnak. Milyen dolog, hogy nem emelik a fizetésemet... ÖRÜLJ, HOGY VAN MUNKÁD!!! HA NEM TETSZIK, HÚZZÁL LE NAGYKANIZSÁRA! GE MOST RÚGOTT KI 1200 EMBERT. SZERETNÉL KÖZTÜK LENNI???? AKKOR DUGÓ VAN!!!!!

1. szabály: senkinek egy szót se a klubról
2. szabály: senkinek egy kurva szót se erről a klubról.
Na mit nézek?