Még egy kis szilveszter

Na ilyen nem volt Kaposváron. Konkrétan semmi sem volt, az egész belváros kihalt.
Még a történelem előtti időkben, amikor fiatal voltam, a Sportcsarnok is megtelt ilyenkor, plusz az összes gasztrós egység. Akkoriban a szilveszteri mocskosul jól érezzük magunk fíling szerves része volt a Sétáló utcán sűrű tömött sorokban, vezérürü nélküli marhacsorda módjára való bóklászás. Ez a mutatvány éjféltől kettőig szokott tartani. Ennyi idő elegendő volt arra, hogy a legelvetemültebb részeg is leguruljon a Sétáló utcára, és ott rikoltozzon, hogy aszongya: BUÉK!
Amikor elkezdtük a léggömb-bizniszt, egy-egy szilveszterkor 7-10 helyen dolgoztunk. Volt, amikor azért választottuk a Cser vendéglőt szilveszteri mulatságunk helyszínéül, mert 2 percre laktam az egységtől, és érintőre értem oda kilencre a bulira. Aztán az ingyenes Kossuth téri bulikkal módszeresen kinyírta a város a szilveszteri rendezvényeket. Mostanra már olyan szegény az eklézsia, hogy csak 2 évente fussa a városnak erre. Legalább egy kicsit keresnek a vendéglátósok is. Búék nekik is!