2009. január 29., csütörtök

Lyoness

Pár napja felhívott egy ismerősöm. Róla annyit kell tudni, egy suliba jártunk régen, aztán a Zwack, és az ő vendéglátós érdekeltségei, és a dekorok kapcsán gyakrabban találkoztunk. A vendéglátás mellett afféle XXI. századi reneszánsz emberré vált, sok mindenhez ért. Időnként a pénzemet kezelné, aztán a szervezetem sav-bázis egyensúlyát állította volna be, most éppen egy vásárlói klubba szervezne be. Az alapötlet jó, de a pilótajáték jellegű (akarom mondani, binárisan építkező modell) kezdeményezések mindig erős berzenkedést váltanak kik belőlem. A csapatépítés is. (itt nem az igyukmagunkatmosolygósra fajtájú csapatépítésre gondolok)
Itt fejeztem be tegnap, és ma sem fogok sokat hozzáírni a piszkozathoz. Nem nagyon van kedvem/időm blogolgatni.
És happy birthday én. 36. Bakker.

2009. január 28., szerda

Scooter

Most találtam. Futáshoz ideális.



Általában hetente cserélem a futós zenéket. Van néhány kedvenc, amelyek rendszeresen maradó státuszra vannak ítélve. Ez nem lesz az, de egy ideig hallgatható.

Made to move

2009. január 26., hétfő

Cirque du soleil

Amikor legutóbb Magyarországon jártak, Hanna még kicsi volt, hogy értékelje. Legközelebb már nem lesz gond.



A dallam talán ismerős.
A dalszöveg:
Van egy ország,
ahol álmomban jártam:
Magyarország.....
Geszti Péter "Himnusza"

Ja, és magyar srác is dolgozik itt. Nem roadként. Fehér tenyér? Ismerős?

Pláza

Pénteken Pesten jártam. Interjú, meg árubeszerzés, meg sopping Hannának. Hejótitti szokás szerint. Flórának meg High School Musical /hászkuzikel/.
Aréna pláza, Lacoste. Egyszerű, sima, normál hosszú ujjú ing. 29000.- Huf. Nem is figyeltem, leárazva-e. Én vagyok ennyire lemaradva, vagy tényleg bolond a világ? Lehet, hogy bennem van a hiba, de fizikai fájdalmat jelentene, ha meg kellene vennem.

Jutúb

Megint találtam néhány érdekességet:





Valahonnan máshonnan is emlékeztem erre:

2009. január 24., szombat

Obama

Csak én láttam úgy, hogy a First Lady kibaszottul unatkozott a pódiumon?

Sonline

Ha esetleg bárkinek kétsége lenne afelől, hogy Isten széles jókedvében teremtette az embereket, a bizonyítékok:

















A képek egy átlagos szilveszteri mulatságból származnak.
A joker kérdés: ki hasonlít a legjobban őrá:?

Bazári majom

Az előző bejegyzés kapcsán jutott eszembe: vajon miért nem jelenik meg ez a szalagcím más hírességek esetében? Szándékosan nem celebet írtam. Ízlelgessük a két mondat közti különbséget:
Sarka Kata nem akar bazári majom lenni.
Presser Gábor nem akar bazári majom lenni.
Ugyanaz a mondat, csak a név változott. Az első változatba sok név behelyettesíthető. Remélem, a másodikba több.

Tudom, Magyarisztánban élünk, ahol olimpikonokból csinálunk picsogó libát (Janits Natasa - Hüje vagyok, mencs ki innen), ahol egykori lantművész átalakul kobraszelidítővé (szintén zenész), ahol volt egészségügyi miniszter skorpiót eszik valamilyen védettségért, vagy miért (A hüjék Afrikában is hüjék), stb.

Kiskegyed

Ritkán szoktam bulvárlapokat vásárolni (eddig egyszer sem, leszámítva azokat, amelyeket Anyunak, Jucónak vettem-vittem kórházba), de időnként egy-egy sajtófélóra keretén belül Ida több heti Sztár-Story -Best szentháromságából értesültem "celebjeink" hihetetlen kalandjairól. Komolyabb háttérismeretek hiánya miatt a Kiskegyed című újságot ebben a műfajban kicsit fajsúlyosabb újságnak gondoltam. Réges-régen átlapoztam egy-két számot, és leszámítva a cikkek összecsapott stílusát, akár színvonalas (szigorúan csak a saját kategóriájában) lapnak is nevezhettük.
Ma kiapadhatatlan mosolyforrásomról, a Sonline bulifotós oldaláról kattintottam át a Kiskegyed online-ra. Az ok az egyik cikk. Címe: "Sarka Kata nem akar bazári majom lenni". Kurva kíváncsi lettem, hogy az egykori Miss BKV éppen milyen megfontolásból szeretne a címlapokra kerülni. Már eddig is többet koptattam a klaviatúrát, mint amennyit érdemelne ez a hír (szerintem Sarka Kata nevét leírni már kimeríti ezt a fogalmat, basszus másodszor is leírtam). A történet kimondhatatlanul fajsúlyos, a nemsokára bekövetkező szülésének részleteibe enged némi rálátást. a minden bizonnyal szép számú érdeklődőnek. Szánalmas.
Úúúúúú, ez most jutott eszembe: Miss BKV szerepelt a lovagjával a Kész átverésben.(Sebestyén Balázsos változat, nem mintha a Jáksós sokkal nézhetőbb lett volna, igen, a Vivától átkerült műsorvezetők finoman szólva sem kedvesek a szívemnek) A sztori a következő: romantikus (HP annyira nyálas volt, mint egy meztelen csiga megsózva) vacsora keretein belül SK közli HP-vel, hogy megcsalta/szerelmes/dugtak/csak leszopta Leóval/t. Nem emlékszem pontosan, valamelyik. Vagy több is. Leó egy másik médiapöcs, aki nem ápol barátságot HP-vel, valamilyen általam ismeretlen oknál fogva. Lehet, hogy csak a két dudás effektus? Mindegy. Szóval Tatjana levele egy hétvégi trubadúr gyengécske próbálkozása ahhoz képest, ahogyan SK áradozott Leóról. A másik pöcs meg csak nézett a buta boci szemeivel, és nem értette, mi folyik éppen. Ja, és miután ország-világ (akarom mondani, a 18-49 éves korosztály 29 %-a előtt) szívatta meg, feleségül vette a libát. Bár lehet, az pedig az ő szívatása?

Még annyi a Kiskegyedről: röhejes, hogy minden mondat, hír után felkiabálójelet tesznek. Nem attól lesz ütős egy "hír".

Azt hiszem, kell majd egy magyar-bulvár szótárt szerkeszteni. A mai első és egyben utolsó próba a véletlenlap-generátor beindítása után: a Kiskegyed.

Kurva régen írtak rólam, és asszem mégsem halok bele a várandósságba - Sarka Kata nem akar bazári majom lenni, szülése sem látványosság!
Egy régóta haldokló sorozatnál ésszerű gazdasági döntéseket hoznak - Folytatódik a vérengzés a sorozatban! Gregor Berninek és Várdai Anikónak is felmondtak!
Kasuba L. Szilárd (énekes is, 2 lemeze megjelent): kit érdekel egy lúzer szcientológus? - Munka nélkül marad a műsorvezető, miközben lassan megszületik kisbabája?!
Medveczky Ilona nagyon nem tudja, mennyit ér - Medveczky Ilona most épp beteg, de tudja, mennyit ér a sztárok világában!
Kidobtak a sorozatból, pénz kell - Tallós Ritának elege van a vádakból, pert indít becsületéért!
Kit érdekel néhány médiaribanc szerelmi élete? - Bódi Sylvi mégis lenyúlta Debreczeni Zita pasiját?! Thaiföldön randizott a pár!
Szánalmasak. És én is, hogy erről írok.

2009. január 20., kedd

Ovibál

Megint bálba megyünk majd. Most óvodabálba. Az óvodabálok lényege a következő: szedjünk be minél több lóvét, valami minimális szolgáltatást adjunk érte, és próbáljunk minden kapcsolódó teendőt /főleg a készpénzigényeseket/ átpasszolni serény, udvarias, esetleg unatkozó apukáknak, anyukáknak.
Nos. Ezzel több komoly problémám van.

- Ez nem bál, ez tarhálás.
- Ilyenkor általában a stabil bútordarabokra kerülnek képbe a korábban vázolt készpénzigényesebb mutatványok kivitelezése tárgyában./a mi csoportunkra mindig számítanak, számíthatnak/
- Általában azok a leglelkesebbek, akik korábban még a tombolaárusítás agyat és izmokat megterhelő nehéz munkájából is kivonták magukat.
- Valamiért óvó néniknek nem jutott eszükbe, hogy a gyerkőcökkel együtt csinálhatnának girlandokat, lampionokat, stb.

Tudom, hogy mocskos kevés lóvé van a kölykök játékaira, és minden lehetőséget meg kell ragadni egy kis plusz apanázsra. Akkor is tarhálás. Első számítások szerint a 2500-as beugróból nyóccáz megy a lurkóknak. Szerintem vagy nem marad semmi, vagy nagyon színvonaltalan lesz. Szívesebben odaadnám az 5 ropit, aztán ha mulatni támad kedvem, megtalálom a módját.
Kapcsolódik a témához: sok-sok éve, az első kaposvári autókiállítás után Dóra meghirdette a Kapos rádióban, hogy óvodák, iskolák elvihetik a leszedett girlandokat, hadd jáccanak vele a kölkök. Azóta is minden megmaradt léggömb megy az oviknak. Vagy ők viszik, vagy én. A legütősebb az volt, amikor Várkonyi anyuka /Hanna ovivezetője/ egy Opel Astrával vitt el egy 10 méteres girlandot a Tescoból. Két hátsó ablak nyitva, azon átdugva, valahogy körbe az autón, és vagy 2 méter libegett az autó után. Igaz, olyan is volt, hogy kedves ovigóré néni lebaszott, hogy legközelebb csak akkor szóljak, ha teljesen hibátlan, amit adok. A kritizált darabon /szintén 10 méter-> 220 darab/ 4 léggömb volt leeresztve. Azóta is gyakran hívom.

Ja, aki nem ismerné, a spirálgirland így néz ki:

2009. január 19., hétfő

Vizsga

Ma volt az utolsó vizsgám. Úgy döntöttem, sikerült.

2009. január 18., vasárnap

Szomszédok forevör

Vizsga

Holnap világgazdaságtan vizsga. A szemeszterben az utolsó. Ha meglesz, pont félúton leszek. És nem szeretném elkiabálni, de ez lenne az első olyan félév, amikor nem volt uv. Egy sem.

Dakar

Palik Lászlót nem különösebben kedvelem, de tény, hogy a mai magyar autósport meghatározó alakja. Meglátásom szerint tényleg próbál az autósportnak egy kis plusz népszerűséget szerezni. Ráadásul önironikus fazon, régi Bumeráng hallgatóként vannak erről emlékeim. /Most már csak MR2 Petőfi. Amióta azt hallgatom, sokkal többen olvassák a blogomat.... /
Nem mondhatom, hogy csak miatta nézném a Dakart, de komoly indok, hogy magyar versenyzőnek szurkolhatok. Igaz, végső győzelemre esélytelen, de meg tudja szorítani a gyári csapatokat.
Nnna. Dakar. Szóval az még elmegy, hogy a Párizs-Dakar rally Buenos Airesből indul, hogy aztán Buenos Airesbe érkezzen. Földrajzból gyenge voltam, de a szervezőknek sem ártott volna egy korrepetítor. Mindegy, nem ebből írják a nagydoktorijukat. Az ő feladatuk a szervezés, amit tökéletesen meg is oldottak. Kiadtak egy szuper térképet, ami alapján az éllovas az utolsó előtti napon beleesett egy szakadékba /a versenyszellemet csöppet sem ölte meg, hogy utána a Volkswagenek szigorúan libasorban közlekedtek/. Palikékkal /és egy csomó társukkal/ lerövidíttették az utolsó előtti etapot, aztán, mikor beértek, hozzákúrtak 10 óra büntit az idejükhöz, mert nem a kijelölt útvonalon mentek. Bréking nyúz: éppen most hallom, hogy Palikéknak visszafizették az óvás díját / kvázi elismerték az igazukat/, de maradnak 21.-ek. Nagyon kevés fölösleges időm van, de ezentúl január környékén kicsit több lesz, mert erre a dilettáns szarra nem vagyok kíváncsi.

Növényi Norbert 52 évesen MMA világbajnokként vonul vissza. Riszpekt.

Akvárium

Aktuálissá vált az akváriumpucolás. Az aranyhalak bekékültek a fertőtlenítőtől. Most hypózhatom őket, vagy mi.

2009. január 16., péntek

Te állat, te állat, te!!

Statisztika

Pillanatnyi állás szerint 348 ember kattintott rá a blogomra. Vonjuk le az esetleges duplikációkat, legyen mondjuk 300. Ha levonjuk az új látogatókat, kb 9 fő a rendszeres olvasók száma. Ez 3 %.
A lehetséges okok:
- A flag counter szar.
- A 3 % stimmel, népszerűségem a szadesz és madof között. Akkor politikus még lehetek. Eddig is tudtam, hogy megosztó típus vagyok. Vagy szeretnek, vagy utálnak. Átmenet nem jellemző. Csak olyan 50-50 %-ra saccoltam az arányt.

És az még mindig rejtély, hogyan találnak rám. Nem emlékszem, hogy 5 embernél többnek említettem volna időnkénti íráskényszeremet. 295-en Gyula blogjáról kattinthattak. Talán.

2009. január 15., csütörtök

Bank

Volt egy keveset használt bankszámlám. Lakossági. Ritkán használt, kevés pénz volt rajta. Egy ideje saját magam vagyok a munkáltatóm, nem utalom egyik számláról a másikra a zsét. Jóformán csak a családi pótlék érkezett rá. Egy ideje meg akartam szüntetni, de macerás az Államkincstárnál bankszámlaszám-módosítást eszközölni. Végül sikerült /tévedésből az előző munkaadómnak utalták 2 hónapig, sebaj/ nagyvalagú Marikának jókor megnyomni a zentert.
Ma kaptam múlt havi bankszámlakivonatot. Volt rajta egy új tétel: limit alatti számla díja: 1000 forint. Ha bizonyos szint alá csökken az egyenlegem, megbüntetnek. Biztosan rajta volt valahol a bank üzletszabályzatán, de lustaságom okán nem olvastam végig a Révai nagylexikon vastagságával vetekedő papírköteget. Az én szempontomból ez a következőt jelenti: ha kevés pénz van a számlámon, gyorsan levesznek még belőle, hogy még kevesebb legyen. /úgyis csóró vagyok, látszik a számlámon/ Sajnálom, falusi parasztgyerek vagyok, nekem csak az a pénz, amit mellényzsebből kikúrok az asztalra. A számlapénz olyan fogalom, amiről maximum pénzügytanon hallottam. Azonnal indultam megszüntetni. Irgalmatlanul lusta vagyok, de mégis visszagaloppoztam az autóhoz a személyimért, és vissza a bankba / a kocsiban maradt, de kellett az ügyintézéshez/ Kibaszott elszánt voltam. És már nincs számlám a B banknál./nem merem leírni, hogy Budapest Bank, mert még betiltatják a blogomat, mint a Tv2/
Korábban a vállalkozói számlám is náluk volt. Aztán egyszer megkérdeztem, hogy miért kell nekem ennyi pénzt kicsengetnem nekik? /havonta maximum 2-szer utalok, minimális a számlaforgalmam, ez havonta kábé egy esztergomi látképbe fájt/ Készséges frontofisz kollegina adott úgy másfél centi vastagságú paksamétát, további szíves keresgélés céljára, ha olcsóbb csomagot szeretnék. Hát mondom, akkor keresek egy kevésbé ügyfélbarát pénzintézetet. Így kerültem O bankhoz. Elmeséltem, mi szél hozott, kis forgalom, alacsony számlavezetési díj, stb. Mit tud ajánlani? Aszonta, menjek inkább K bankhoz, mert az a legolcsóbb. És valóban, azóta is náluk netbankolok. O bankos kollegina pedig már A banknál dolgozik./most is az említett bank reklámja megy a tévében. a karácsonyi. januárban/

2009. január 14., szerda

Kívánságlista

Még a régi cipőboltban szoktam rá, hogy megörökítsem a sok agyhalott idióta kéréseit. A nyilvántartás papíralapú volt, akkoriban számomra nem volt ismeretes a hardverszoftver, mint olyan. Az adtrögzítés a következőképpen zajlott: megnyálaztam a tintaceruzám végét /na jó, azért nem annyira régen történt/, és komoly ábrázattal, a kérés súlyának megfelelő kereskedői alázattal, és messzemenő tisztelettel felvéstem a listára. A kezdet kezdetén mindent felírtam, a későbbiekben nehezebb volt rákerülni, mint Oskar Schindler nevezetes listájára.
A boltról annyit, hogy csak sportcipőt és baseball-sapkát árultunk. A bolt asszem 5 m2-es volt, csak fel voltak stócolva bent a dobozok, és kint a bolt /igazából egy bódét kell elképzelni/ oldalán voltak kirakodva a mintadarabok. A bolt teljes árukészlete látható volt. Még egyszer: csak sportcipő, és baseball-sapka. Aztán amikor az egyik retardált nokedliszaggatót szeretett volna vásárolni, befejeztem a lista vezetését. Hiába no, a csúcson kell abbahagyni.
Azért a Mackóboltban is írogattam egy ideig. A mai leltározás, fogyasztóvédelmi címkézés, rendrakás, ezmitkeresitt, jéezismegvan, jéé: indigó /a bolt első éveiben még használtuk is, él még manapság valaki, aki tudja, hogy mire való?/közepette előkerült a lista. Halványan rémlik, mintha az eredeti cipőboltosat kidobtam volna, úgyhogy gyorsan átmásolom ide az örökkévalóságnak, mielőtt ezt is kidobom. Csak felsorolás, kommentár nélkül.

- olyan 20 évvel ezelőtti mackó
- olyan olcsó játék, ami csinál valamit
- olyan varázsgömb, ami kisgyereknek jó
- mackóknak mackók
- lakáson belüli használatra szőr állatfigurás papucs
- valami maradandó mütyür 300 ft-ért
- cukorka lufi
- olyan pohár, amelyikről nem jön le a festés
- sima csomagolópapír
- ringes mappa
- kis fehér porcelán alátét
- nem rizse mackó
- tűzzománc képek
- párducos doboz
- teknőc /szőrös állatban/
- műfenyő
- dart hegy
- fűszerpolc
- Süsü sárkány
- ilyen bábfigura
- figurás álarc
- farsangi szemüveg
- számítógépes nyomtatóba papír
- bajusz
- horgolt csipke
- gyerek ágynemű
- kartonpapír

A lista nem teljes, biztosan volt még egy másik cetli, mert
- olyan mackó, amelyik az Erős vár a mi Istenünk-et énekli
feljegyzésre határozottan emlékszem.

2009. január 13., kedd

Még élek

Kicsit elpilledtem a nappaliban, a laptop zümmögésére ébredtem fel. Ahhoz van csak kedvem, hogy ezt a 2 sort bepötyögjem.
Hanna beteg.

2009. január 8., csütörtök

Kori megint

Ma megint a boltban dolgoztam. Kezd kialakulni a rend, az őskáosz tűnőfélben.
Délután a Társulatos énekesek ugrottak be a boltba vásárolni. Szeretjük őket. Rendszeres vásárlók ők is, és a színház is. Akarom mondani a Zikkurat ügynökség. Annyi számlát írtam nekik, hogy emlékszem a cégnévre.
Aki esetleg nem találkozott velük, Feke Pál hatalmas, alig fért be a boltba. Nem az a karácsonyfadísz alkat. A mellette álló kicsi lány, akinek nem jut eszembe a neve,/ő volt az, aki hang nélkül próbált énekelni, mert hangszálgyulladása volt/ még kisebbnek látszott.
Jut eszembe, karácsonyfa. Az angyalok ma elvitték a karifát. Hanna köszönetképpen rajzolt nekik egy szépet. Súlyra nem volt vészes az a néhány tűlevél, ami a lakásban maradt, de egy 25 literes kukászsákot félig megtöltött. A legkisebb mozdulatra is legalább egy maréknyi lehullott. Lucfenyő. Karácsony előtt legalább 2 héttel kivágva. Katasztrófa.

És délután koriztunk. Hanna korizott, mi voltunk a járókeret. Nem szeretek nagyon messzire bemenni a tó jegére, mert nem tartom biztonságosnak. Eráék is lejöttek korizni. Kicsit magukkal vitték Hannát szánkóstul./rajtunk nem volt kori/. Komolyan vagy egy kilométerre. Szerencséjére gyorsan vissza is értek. Mikor mondtuk, hogy nem annyira jó ötlet ilyen messzire elcsúszni /ráadásul egy felnőtt két gyerkőc felállásban/, még én éreztem hülyének magamat, mer' szerinte nem történhet semmi. Abban a pillanatban akkorát pattant a jég, mint egy puskalövés. Bazmeg, csak ne lenne mindig igazam. Egy kicsit közelebb csúsztunk a parthoz, aztán kicsit később el is csúsztunk haza.
A legszekszibb "korizó" egy tizenpáréves cica volt, aki tűsarkúban topogott a jégen. A legrosszabb fejek az a két kis kancsó volt, akik ilyen távirányítós, de benzinmotoros kisautókat küsztettek a jégen. Ha csak versenyezni szerettek volna, simán találhattak volna egy hátsó, eldugottabb helyet. De itt fontosabb volt, hogy mindenki lássa, és hallja a buzi kis autóikat. Hétvégén jégmotorosok freddiztek kint. Kb. 15 percig. A zsaruk pillanatok alatt kiértek. Valakinek kurvára nem tetszett, hogy természetvédelmi területen krosszozgatnak. Engem annyiban zavart a hangján kívül, ha véletlenül eldobja a vasat, és az becsúszik a tömegbe, ott azért kisebb fajta mészárlást rendezne.

Az előbb megnéztem a flag countert. 240-en kattintottak a blogomra, ebből vagy 180 az utolsó 4 napban. Nem tudom, mi a hirtelen ugrás oka. Hmm.

És jövő csütörtökön interjú. Állásinterjú. Mocskosul kíváncsi leszek. Vagyok.

2009. január 7., szerda

Mai történések röviden

Annyira hullik a karácsonyfa, hogy legkésőbb 3 napon belül csak a csontváza marad, alatta 3 kiló tüskével. A fenyőtüske legalább olyan bújóművész, mint a szilveszteri konfetti. Lali bácsi régi irodájában egyszer nagyon-nagyon régen szilvesztereztünk. A hangsúly az egyszer-en, és a nagyon régen-en van. Amikor elköltözött az irodából, az utolsó takarítás alkalmával össze lehetett porszívózni annyi papírfecnit, amennyivel az Orion őrs megnyerte volna a papírgyűjtési versenyt 983-ban.
Lucfenyőnk nem lesz többet.
Hannának kinőtt az első csontfoga. Gergő /fogorvos/ vette észre. Mer' ugyanis fogdokinál voltunk. Adrikának belegyógyult a titán a csontjába, úgyhogy hétfőn, vagy szerdán lesz mosolygós foga.

Volt egyszer egy Amerika

Nem tom, miért jutott eszembe, h rákeressek Morriconéra jutúbon. Az egyik első találat ez volt. Alapfilm. És a zene...

2009. január 6., kedd

Ne légy frusztrált, béjbi! - Székelyföld forever

Nem vagyok rá méltó!









A végére a legkomolyabb:

Gáz

Ungár Anikó, Rákóczy Ferenc, Csányi Sándor, Leó. Mi a közös bennük?




A retek klub ezeket a szakértőket kérdezte meg a gázszállítás kapcsán kialakult helyzetről. A végén elbaszták, mert valami energiakutató, vagy milyen intézettől is beszélt valaki. Minek? Előtte már megmondták a tutit.

Matek

Ma megszabadultam egy újabb tehertől. Matematikát már nem kell tanulnom. Levizsgáztam. Az elért pontszám alapján hármas lett volna, de kiegyeztünk egy kettesben. Ha figyelembe vesszük, hogy az elbukott pót-pót zh pótlásaként ma kilenckor egy pót-pót-pót zh-val indultam, ami nagyon óvatosan súrolta a kettes minimumát, akkor teljesen korrekt megállapodás.
Pénzügytan, világgazdaságtan, és vége egy időre.
Flóra ma kapott autogramot Lüszitől./Egy suliba járnak./ Csodálatos. Remélem, életviteli és fodrászati tanácsot nem ad neki.

2009. január 5., hétfő

Sport

Phil Taylor világbajnok. Asszem tizennegyedszer. A darts eddigi tévéközvetítései alatt 16 alkalommal sikerült kilencnyilas kiszállót dobni /hét tripla húszas, egy tripla tizenkilences, a végén egy dupla tizenkettes/. Ebből 6 az övé. Vb-ken 7 évig veretlen volt. Volt egy-két rossz éve, de visszatért a csúcsra. Na ő sportember.
Elindult a Dakar. A résztvevőknek karácsony alig, szilveszter felejtős. Ők is sportemberek.
Erdei /Zolt Erdáj/ és Balzsay a hétvégén bunyózik. Nem tudom, meddig érdekelnek még a meccseik. Ha a szokásos hurkagyurka ellenfeleket kapják, ezentúl nem nézem. Remélem, ettől megrettennek az illetékesek. Érdemes megnézni egy független ranglistát. Erdei az első tízből eggyel bokszolt. Nem az ő hibája,a menedzsment nem engedi veszélyes ellenfél közelébe. Így pillanatok alatt elfogy a motiváció. Úgy jár majd, mint Isztván Koko Kovác. Nála nem a motiváció hiánya, hanem ellenkezőleg: a túlzott önbizalom vitte rossz irányba, aztán egy harmadrangú /tényleg az, a halovány Nagy János megverte kétszer/ argentin csávótól akkora lángost kapott, hogy 2 percig kereste a visszajárót a földön. Nem emiatt csalódtam benne igazán: ezután a meccs után el kellett vonulnia 4 hétre átgondolnia a pályafutása folytatását. Nagyon teátrális volt az egész tálalása. Utána "folytatta": kapott egy vagy két nevenincs ellenfelet valamelyik mozgássérülteket utógondozó rehabilitációs intézetből. Na ő ezzel a Barba-trükkel került ki a Sportolók, akikre felnézek panteonból.

Ma

Répa, retek, mogyoró. Korán reggel ritkán rikkant a rigó. A pedagógus /logopédus/ nagyon megdolgozik a fizetéséért. A fenti versikét kiabálta Hanna a telefonba, amikor délután felhívott. Ropogós "rrrrrrrrrrrr"-ekkel. Csak úgy pörögtek.

2 kérdés Hannától:
- Ha az angyalok hozzák a karácsonyfát, akkor miért vesznek az emberek karácsonyfát?
- Hogy kerül a nénik hasába a kisgyerek?
Novemberben volt 5 éves. Baszki! Mi lesz még itt?

Elszámoltam a bizományos áruval. Ilyen olcsón sem úsztam még meg. Ez azt jelenti, hogy ilyen szar forgalmam sem volt még soha.

Pestről felhívtam Mamát, mire Zicsbe értem, kész volt a krumplis pogácsa, sonkaszaft, és egy kis hájas kráfli. Azé' falun még tudnak élni.

2009. január 4., vasárnap

Kori

Hanna egy hős.
Ma korizott először. Tegnap kapott egy korcsolyát, gyorsan kipróbáltuk.
Még nem kimondott Katarina Witt, de nagy esélye van rá. Ha összevetjük az én első /és azóta is utolsó/ próbálkozásommal, amikor is kb. 5 perc alatt bemutattam az újkori olimpiákon megtörtént összes korcsolyabalesetet, szerencsére messze esett az alma a fájától. Másfél órát csúszkált, leseggelés után egyedül fel tud állni, szalad a korival, és határozottan egyre kevesebbszer esik el. Lehet, nekem is meg kell tanulnom.
Ja, és síelni is szeretne. A másik "szerelmem". Életemben nem féltem még annyira, mint a kimondhatatlan nevű francia hegyen /valami grand marnier, vagy hasonló/, ahol síeltünk eccer régen. Olyan tériszonyom van, hogy kabátot lehetne rá akasztani. Aztán 1800-ról csúsztunk le. Itt-ott egy-egy piros, vagy fekete pályára rátévedve./tényleg csak néhány méter volt ezeken a brutál részeken/. Minden pályán voltunk. Egy komplett Pantone-színskálát végigsíeltem, nem viccelek. A későbbi síelésekre lecet már nem is vittem. Bár azok már Szlovákiában voltak, Tóninál.

2009. január 3., szombat

Szilveszteri pótlás

A legfontosabbat kifelejtettem: az est legbrutálisabb dekoltázsa versenyt. Nem sok résztvevővel zajlott a csata, de mindegyikük külön-külön is megérdemelne néhány fotográfiát. Ez nem áll rendelkezésre, marad a leírás, de nagyon nehéz lesz élethűen visszaadnom a látottakat. /tényleg nem tudom, hogy felejthettem ki, az est fénypontjai voltak/ Gyorsan megnéztem, de a Senior honlapján sincs kép a 3 gráciáról, csak egy előnyös kép rólam. Teljesen felismerhető vagyok, és bizonyíthatóan a táncparketten tartózkodtam!!! Nem véletlen a 3 felkiáltójel, történelmi jelentőségű a fotó.



A jobb oldali, fekete zakós fazon vagyok.

Visszatérve a csajokra. Igen, csak hárman voltak, de komolyan többen, többször megnézték őket, mint Zalatnay Cinit a Playboyban. Kettejük mellett az szólt, hogy a darabonként 900-950 köbcentis lufikat /természetes, ohne szilikon/ a szükséges 90-95 D-s melltartó helyett kb 80C-s melltartóba cipőkanalazták bele. Egyszerűen nem látszott, hogy van-e egyáltalán nyakuk. A harmadik versenyző kicsit disztingváltabb volt, viszont ő nagy mennyiségű pluszpontot kapott az idő, mint állapot- és állag módosító tényező figyelmen kívül hagyásáért. Egy kellemes ötvenes, aki tévedésből az unokahúga felsőjét vette fel.
A zsűri nehéz helyzetben volt. Itt már nem lehet pillanatnyi állapotok alapján felelőtlen döntéseket hozni. Én, mint a zsűri elnöke el is vonultam átgondolni a döntésemet, egy cigi elszívása /új Marlboro, valamilyen fehér-piros-kék, vagy fekete, de alig tudtam elsőre kibontani, nem túl trükkös, de falusi parasztgyerek vagyok, nem találkoztam még ilyen úri huncutsággal/ után a férfi mosdó felé vettem az irányt. Először megvártam a 60+-os korosztály próbálkozásait, míg tudomásul vették, csak a prosztatájuk viccelte meg őket, pisilés itt nem lesz, utána gyorsan meggyőződtem, nálam szerencsére még nem akut ez a probléma /nem sokáig, lassulnak már a szoftverek/. Kézmosás, tükörben gyors frizura- szakáll csekkolás, és közben látom, hogy egy bordó inges fazon kézmosás nélkül slisszol kifelé. Annnnnnnnnyira rühellem azokat a pasikat, akik a tökszagú cerkájuk tapogatása után nem képesek legalább alibiből 3 csepp vízzel megnedvesíteni az ujjuk hegyét. Bánhat vele csínján, mint a szentelt vízzel, de ez a minimum!! /Ismeretlen férfiak társaságában ezért nem szabad pl. sós mogyorót enni./ És ez a kis kitérő nem mellékvágány volt az eredeti sztori szempontjából, ugyanis a bordó inges szimpatikus fiatalember az egyik versenyző pasija/partnere volt. Volt szerencsém elborzadni azon a látványon, amint egy fotelben üldögélve, kedélyesen beszélgetve azzal a kezével cirógatta kedvesét, amivel 2 perce még a bepállott fütykösét fogdosta.
Végeredmény: a pasi igénytelensége által szerzett pluszpontokkal a szemüveges macska szerezte meg az első helyet.

Csak szívfájdításnak





Bármelyiket.

2009. január 2., péntek

Karácsonyról utoljára de télleg




És az angyalom:

Még egy kis szilveszter



Na ilyen nem volt Kaposváron. Konkrétan semmi sem volt, az egész belváros kihalt.
Még a történelem előtti időkben, amikor fiatal voltam, a Sportcsarnok is megtelt ilyenkor, plusz az összes gasztrós egység. Akkoriban a szilveszteri mocskosul jól érezzük magunk fíling szerves része volt a Sétáló utcán sűrű tömött sorokban, vezérürü nélküli marhacsorda módjára való bóklászás. Ez a mutatvány éjféltől kettőig szokott tartani. Ennyi idő elegendő volt arra, hogy a legelvetemültebb részeg is leguruljon a Sétáló utcára, és ott rikoltozzon, hogy aszongya: BUÉK!
Amikor elkezdtük a léggömb-bizniszt, egy-egy szilveszterkor 7-10 helyen dolgoztunk. Volt, amikor azért választottuk a Cser vendéglőt szilveszteri mulatságunk helyszínéül, mert 2 percre laktam az egységtől, és érintőre értem oda kilencre a bulira. Aztán az ingyenes Kossuth téri bulikkal módszeresen kinyírta a város a szilveszteri rendezvényeket. Mostanra már olyan szegény az eklézsia, hogy csak 2 évente fussa a városnak erre. Legalább egy kicsit keresnek a vendéglátósok is. Búék nekik is!

Lazulás

Minden csupa konfetti a lakásban. Hanna szerint maszat. Összerakjuk Thomast. Mármint a síneket. Akinek nincs gyerkőce, segítség e kép:



Kicsit le vagyok lassulva. Tegnap 3 helyen voltunk, 3 helyen aludtam kicsit. A magam részéről semmi kivetnivalót nem találok ebben. Fáradt voltam, és bamba. Az előbbi a megfázástól. Reméljük az utóbbi is.
Ma kellett volna visszavinnem a bizós áru maradékát Pestre az egyik céghez. Reggel hívtak, mikor megyek. Lebótoltam, hogy vihetem hétfőn a medvéket. Akkor amúgy is megyek egy másik céghez. Nem lett volna kedvem ma 2 zsák medve miatt autózni 5 órát. Hanna se akart jönni. Hétfőn ovi, akkor meg azért nem. Az élet kegyetlen.
Azt hiszem, jól döntöttem, amikor nem hagytam az enjoyos fotográfust kibontakozni. Ha ilyen képeket csinált volna a boltomban, asszem csúnya ütésváltásba keveredtünk volna. Így marad a röhögés. Lányok, tényleg ennyire igénytelenek vagytok?

http://napielet.hu/a_te_napod/cimke/nap_szepe

2009. január 1., csütörtök

Szilveszter

Nnna. Szóval, szilveszter reggele. Ki akartam aludni magamat. Nem sikerült. Adrika fodrászhoz el, én Hannával otthon. Alszom egy órácskát, és evöriting is ókáj. Hanna mellett elaludni nem volt egyszerű, és amikor nagy nehezen sikerült, Adrika hívott valami lencse, meg pult alatt, meg beáztatni. Alvás felejtős. Délután meg meló. Nem meglepő módon a jegyekért nem fizettem. Barter. Még egyszer:barteR. /Nem bartel. Nem biznic, és nem folCvágen, stb./ A jegyekért cserébe néhány léggömböt kellett feltrombitálnom, és viszonylag esztétikus módon az asztalokon elhelyeznem. Adrika is besegített, mert szokás szerint meg voltam csúszva, mint a parasztgatya. /ezt a hasonlatot Antitól hallottam először, de annyiszor használtam, hogy Anti úgy emlékszik, tőlem származik/ Utána még kis beszélgetés Évával, Erzsikével, mer' ugye ráérek, ők idegesek, tombolaasztal szarul néz ki, gyorsan kasírozzuk körbe, Balázs /egyik pincérfiú/ még sehol se /a ma esti meg nem érkezését előrevetítette, hogy hetek óta nem jelentkezett/. Hát akkor én elbaktatnék haza. Dekor ok? Dekor ok. Csók, majd jövünk. Pincér pajtiktól is búcsúzás, érthető, legalább 1 óra, mire ismét találkozunk. Hazagurulás, nagy rutin /hajmosás is/, felöltözés /fekete öltönyhöz narancssárga, vagy lila ing? Fradi, vagy Újpest? ... ecc-pecc.. lila/, cipőpucolás /Istenem,hányszor megfogadtam , hogy csak tisztán teszem el, de persze most sem/ Adrika toalettjét lecsekkolni /ötször/, tényleg jó, nem kell átöltözni, tényleg jó. Aztán varázsütésre mindketten elkészültünk. Ráadásul időben. Biztos emiatt a sokk miatt /mindig elkésünk/, de gyorsan betoltunk egy ágyas pálinkát. A pálinka családi koprodukció. Pálesz Zicsből, Papától. Méz a Fő utcai mézboltból, én főztem össze -> mézes pálinkánk már volt, Adrika beledobált aszalt gyümölcsöket -> ágyas pálinkánk is van. És ez tényleg pálinka. Vegyi gyümi. A zöldségboltban egész nyáron gyűjtögetett cefréből, Papa köröshegyi cimborájánál lefőzetve. A mennyiségről csak annyit, hogy zöldségbolt 5 éve nincs már, de pálinka még van. Kevés a taxi, az egyszerűség kedvéért Papóékkal egy kocsival megyünk /az igazi indok: a barter okán nem volt jegyünk a maga fizikai valóságában, csak egy asztalunk az én becses nevemmel + asztaltársaság létszámával. Papó attól tartott,hogy esetleg pont olyasvalaki lesz az ajtóban, aki a bizniszről nem tudván, esetleg kellemetlen, magyarázkodós helyzetbe hoz bennünket. Papó még a materialista szocializmusban nevelkedett, a hangsúly az anyagon van, Ő csak a kézzelfogható dolgokban hisz, ilyenünk meg ugye nem volt/
Ennyit az előzményekről. Fél nyolckor, időben a helyszínen, 19.35 kabátok a ruhatárban,19.40 welcome pezsgő elfogyott, az első kör kosher megrendelve, itallapról az esti favoritok kiválasztva.
A legelső vizuális inger a szomszéd asztalnál volt: ugyanolyan narancs ing, és nyakkendő, mint amilyent felvenni szándékoztam. Szerencse, hogy lilában jöttem.
Furcsa, de jóformán csak ismeretlen arcok voltak, és sajnos elég disztingvált volt a társaság, alig lehet írni róluk. Egy-két üde színfoltot azért találtam:

A hercegnő és anyukája. Ők igazán nagy estélyi ruhát vettek fel. Először azt hittem, két menyasszonyt látok. Akkora abroncsos szoknya volt rajtuk, hogy alig fértek be az ajtón. Kicsi lánynak akkora háta volt, hogy agy T-72-es tank játszva megfordulna rajta, a fenekén meg kirakós römit lehetne játszani. Anyuka ugyanez, azzal a különbséggel, hogy ezt a Varsó Szerződés teljes nehézgépjármű parkjával meg tudná tenni.
A kopott farmer - zakó összeállítást viselő pasik. Tudják, már nem sokáig hódíthatnak ezzel az ízléses szereléssel, mert Alain Delon, és Jean-Paul Belmondo halálával az iskola utolsó mohikánjai is el fognak tűnni. Addig ki kell használni minden lehetséges fórumot a trend rehabilitálására.

A társaság nagyon visszafogott volt. Pudingok. Nem úgy a mi asztalunk. Délután sicher, was sicher alapon felkészültünk konfettiből, szerpentinből, konfettiágyúból. A Mackóbolt teljes készletét /igen, ilyesmit is lehet kapni nálam/ magunkhoz vettük. Miheztartás végett a szerpentin megnevezése: "the big one". Ja és néhány trombita, és más zajkeltő eszköz is lapult a szatyrokban. De komolyan, mi voltunk az egyetlenek, akiken látszott a szilveszteri felkészültség.

Nem szeretnék egy komplett SWOT analízist levezetni, csak néhány dolog a végére:
a Corso gyönyörű, borostyán színű házi pálinkája lealázta a Zw. Koshert /az ismeretes, hogy csak nevében kóser a Kosher? Pár ojróért megvehető a "licensz"/. Sajnos ezt csak hazaindulás előtt vettem észre, a sokadik jóéjszakát pálinka egyike volt ez a csoda.
Az itallapon a szokásos hibák. Jägermeistert képtelenek helyesen leírni a magyar gasztronómiában, és az aposztróf helyes használatát nehezebb megtanulni, mint egy harvardi diplomát összehozni.
És nem illik hozott piát töltögetni. Az asztalon hagyni pláne kurvára nem illik.
A Senior együttes honlapján még nincsenek a képek feltöltve - vészes hanyagság!


Egy kép többet mond 100 szónál. Ha esetleg nem sikerülne leírnom, a részegség mely fokáig sikerült tegnap eljutnia néhány embernek, van róla videó:




A kettő keresztezése töredékeiben visszaadja a valóságot.

A két kis buzi is ennyire lehetett beállva, aki majdnem összetörték Tata autóját. /Tata taxis pajti/ Kiskancsó úgy gondolta, hogy a Fiat Tipo szériatartozéka a beépített elsőbbség. Szerencsére Tata jobban vigyázott az autójára /és ránk persze/, mint a majom a saját életére. Boldog új évet, faszkalap! Új szülinapod van!