Esik a hó! Esik a hó! Esik a hó! Esik a hó! Esik a hó! Esik a hó!

Ma meglepiből én mentem Hannáért angolra, és hazaérkezés után eljárta a hótáncot.
1 órával később szakad a hó.

A nosztalgiázás valszeg a korral jár. Eddig csak a vasárnapi ebéd előtt hallgattam ilyesmiket a Nóta Tv-n. / nevével ellentétben nem csak nóták, 20 éves zenék is pörögnek /. És azért ebéd előtt, mert Rozinál a vasárnap dél kb negyed kettőkor van. Ha 1-re érünk ki, sem vagyunk elkésve, mert még akkor szaggatja a nokedlit, és még meg is kell teríteni. Na addig én alszok a nappaliban, vagy Nóta Tv-t nézek, és ilyen kincseket találok:




Ez pedig ma szólt a Class Fm-en:



Az érdekesség még annyi, hogy a gitáros fiúval együtt dolgoztam a Maspexnél ezer éve. Akkoriban kevésbé éltem társasági életet, és nem igazán érdeklődtem más emberek élete, gondolatai felől, szóval fingom nincs, milyen volt "sztárnak" lenni, stb. Csak annyit tudok, a menedzser átvágta őket, aztán négyen ötfelé, és többet nem zenélt.