2009. február 13., péntek

Patrióta

Azt hiszem, nincs olyan ember, kinek véleményét ne hallottam, olvastam volna a sajnálatos veszprémi eset kapcsán kirobbant média/cigány/bűnöző/cigánybűnöző háborúban. Ismerem a közvetlen környezetem véleményét, hallottam a rendőrség álláspontját /magánemberként is/, minden ismert, ismeretlen szervezet nyilatkozott már. Politikusok jobbról, balról. Gusztosok, gusztustalanok. Az iwiw üzenőfala másról sem szól napok óta. Véresszájú, széjjeltéplekmegöllekkicsinállakmegbaszomazanyádatis, dögöljönmegmindencigány kommentek garmadája. 40 kilós informatikusoktól. Hihetetlen a felháborodás. Ki az egyetlen, aki nem tartotta fontosnak nyilatkozni, elmondani a véleményét? Igen, Donald kacsa járásának legfőbb magyarországi tanítómestere, aki ráadásul Hankiss Elemér logopédusától tanult meg beszélni: Sólyom László, népünk legfontosabb közjogi méltósága.
Elvonulok az elefántcsonttornyomba, aztán néha nyilatkozgatok egy kicsit a népemnek? Akkor is csak azt, amit Erzsébet asszony megenged. Aki látta a "megválasztása" körüli hercehurca idején őnaccsága feldúlt ábrázatát, nem lehet kétsége afelől, hogy ki hordja otthon a nacit.
Árpi bácsi sem volt az a kimondottan huszáros alkat, de neki legalább jól állt /mi több: elhittem neki/ a nemzet nagypapája szerep. Utóda ugrabugrálós tánclépésekből álló, speciális járásával, és a fésűkkel való szakadatlan harcával /mindig alulmarad/ írja be nevét a történelemkönyvekbe.
Tegnap utánaolvasgattam kicsit Sólyom úr életvitelének. Ha csak a töredéke igaz, akkor is megerősödtem abban a hitemben, hogy kibaszott jól ítélek elsőre.

Nincsenek megjegyzések: