Egy ideje nem voltam edzeni. Röviden: 3 hónap = +4 kg. Tűrhetetlen!!! Múlt héten már voltam 2x szaladni egy kicsit. Ma voltam hivatalosan először. Rendesen, ahogy kell. Elkéstem. Ahogy szoktam. Balázs meg sem lepődött. Volt ideje hozzám szokni. Elvileg 3/4 hétkor kezdtünk volna. 18.30-kor még a netet bűvöltem, de a megszokott oldalakról nem tudtam zenét letölteni. Bosszantott, és tovább próbálkoztam. Hiába. Máshonnan kell majd zenét szereznem. Utána még Marika nénihez kellet felfutnom néhány számlával. A néhány számláról annyit, hogy általánosban ennyi papírral az Orion őrs simán megnyerte volna a papírgyűjtési versenyt. Utána rohanás edzeni. 18.47 átöltözve, de bemelegítés ohne. Még 10 perc. Nekem mindegy, Balázsnak kevésbé, de nem morcos külünösebben, mert mára csak egy könnyű, 60-70 perces programot ígér. Az időtartammal nincs is baj, csak tudom, hogy nem lesz lazsálás. Sebaj, nemsokára megint edzett leszel. Nem olyan puding, mint mostanában. Miközben bringázok, kicsit elnosztalgiázgatok. A régi konditerem más volt. Ott Balázska régi music centere szolgáltatta a hanganyagot kisebb-nagyobb megszakításokkal /rendszeresen nem olvasta a lemezeket, emiatt gyakran hallgattunk rádiót/, itt meg kb 120 db hangszóró van összesen. Ott nem volt tv /kivéve, amikor Balázska behozta egy tévéjét, ami nem volt nagyon régi, csak annyira, hogy Krisztus utolsó vacsoráját már ezen nézhette a korabeli közönség - mi meg a foci vb-t néztük rajta/, itt asszem 5 plazma tv van. Ott a futógép le volt tiltva, 120 kg felett nem lehetett használni, mert elkezdett füstölni, itt van 6 db naon komoly. Ennek ellenére arégi helyek szimpatikusabbak voltak. Ez nekem még nagyon high-tech. Analóg felhasználó vagyok egy digitális világban. Az edzés végére kicsit kezdett megváltozni a véleményem. Egyrészt tényleg jók az új gépek, másrészt ismerős arcok is érkeznek. Legutóbb elég sok trendin megdizájnolt fejű divatmajom volt, akik kicsit sem voltak szimpatikusak. Elég komoly fenntartásaim vannak a homokosokkal szemben /is/, de a előző helyen még ők is elviselhetőbbek voltak. Nem tudom, hogy tényleg azok voltak-e, de Tapsi megesküdött rá. Tapsi pedig ilyennel nem viccel.
Annyit még a végére, hogy végülis túléltem. Ami azért könnyen kikövetkeztethető volt, mert különben ki írt volna helyettem?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése