Álom.net

Ratyi Andy Warhol-utánzat, csetelés közben hejjesirási hibák, Ádok Zoli, mint macsó, visító utószinkronos hangok, az összes Zs-kategóriás amcsi tini-hájszkúlos film minden leporolható kliséje, Ribancz Lilláról nem volt olyan beállítás, ami nem a valagáról, vagy csöcséről indult a feje felé. Hirtelen ennyi. Sokkal jobb a kedvem, mint 1 órája.
Eddig is tetszett a film, de most volt a befejezés:
TORTA AZ ARCBA!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Micsoda vicces befejezés!!!
Csak a szponzorokat sajnálom, akik nem tudták, mihez adják a nevüket. Hotel Azúr, Kodolányi Fősuli, Diner M, estébé. A legjobban az Interfruct járt. Lassan 2 éve, hogy leejtették a kanalat, de egy jó helyen levő reklámtáblájuk hosszú másodperceken keresztül emlékeztetett jó néhány hitelezőt arra, milyen gyorsan lába tud kelni 20-40 milliárd jó magyar forintnak.

Ingerküszöböm annyira a bányászbéka segge alatt, hogy keszonbetegség megkockáztatása nélkül elérhetetlen.

Lehet, hogy csak gyermekkorom gyengécske filmtermésének köszönhetően, de megunhatalan.

Jövőre műfenyőnk lesz, az biztos!

Kékgolyó

Nincs jó véleményem a magyar egészségügyről. Szerencsére ritkán veszem igénybe a szolgáltatásaikat, és akkor is maszekban, ismerős dokikkal. Tudom, nincs pénz, stb, de inkább azok a dolgok bosszantanak, amin csöpp odafigyeléssel lehetne jobbítani.
És az ellenpélda: az Országos Onkológiai Intézet. Vagy valami hasonló a neve. Mutter szerint Kékgolyó. Merhátugye abban az utcában van.
1. történet: muttert ott műtötték vagy 10-12 éve. Talán több is, mert mág dojcsmárkot vitt a dokinak köszönetképpen. Aztán, amikor át akarta adni, doki bácsi karon fogta, a bejárat melletti kis fali tartóból átadott egy sárga csekket, és azt mondta: Ez az osztályunk alapítványa. Amit nekem szánt, fizesse be ide! Hoppá!
2. történet: Gáborért tegnap mentem fel, szintén a kékgolyóba, műtét, kezelés, stb. Vigyorogva jött, mert az egyik nővér sütött neki bejglit, mert szereti, és Marcsi nem ér rá sütögetni. Nővér néni nem győzte exkuzálni magát, mert megrepedt a bejgli teteje.

Itthon meg azért nem kaptam fájdalomcsillapítót, mert nővérke kedvenc sorozata ment éppen a tévében.

Nincs időm mostanában még egy pár soros bejegyzésre sem. Történnek dolgok változatlanul, de valahogy kicsit szomorkásak. A pécsi lövöldözés áldozata, és egyik túlélője szegről-végről ismerős, Csabit, akivel életemben másodszor pecáztam pár hónapja, egy bedrogozott piás leszúrta a polányi kocsmában, autót összetörtem kissé, Főnökpetit kirúgták. Sokat dolgozom, és esténként inkább Hannával jáccunk. Meg Mafia Warst. És olyan nemszeretem idő van. Minden nap olyan kibaszott szürke. Utálom. Korán kelek, későn fekszek, de sok pénzt keresek. Januárban lazítás.