A nyár utolsó napján sikerült egy fájós torokgyuszit összeszednem. Új autó, tök más a klíma, aztán tessék! Pontosabban nem új, csak másik.
Ami örömtelibb, 4 hónapos levelezgetés után a matáv /kisbetűvel, mint nemecsek/ elismerte, hogy kurvára nincs igaza. Még csak a kifogásolt dolgok felét engedte el, de valszeg nem hagyom ennyiben, és tovább fenyegetem őket. Mer ugyanis kurvára igazam van, de csak akkor vettek komolyan, amikor felsoroltam, melyik szervnél milyen indokkal fogom feljelenteni őket. Még az APEH is a listámra került, nem véletlenül. Szabálytalan számlát küldtek. Én meg pénzügyes vagyok, és értek a szakmámhoz. Na ez nem igaz. De egy nem megfelelően kiállított számlát felismerek.
Szépen, lassan kezdek annyi pénzt keresni a cégnél, amennyivel meg leszek elégedve.
Megtetszett egy ház. Már egy hónapja. Nagyon sok pénzt gondolnak érte. Annyit, amennyi talán a világon sincs. És még mindig nincs eladva. És még mindig tetszik. Nem lesz jó vége. 200 m2 belváros, 1910-ben épült, 800 m2 telek, hatalmas, tágas, szellős, lerombolni, újjáépíteni, közel tökéletes lenne. És 40 millió érv ellene.
2009. szeptember 1., kedd
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)